ZÖLDTÁRS Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány
  • 7100 Szekszárd, Bartók u. 7.
  • E-mail: info@zoldtars.hu
  • Tel./fax: +36 30 957-4835
Köszönjük, hogy felajánlja jövedelem adója 1%-át szervezetünk részére

Navigáció

Hírek, újdonságok

Gazdálkodj Ökosan
Klímariadó Tolna megyében

...
A ZÖLDTÁRS ALAPÍTVÁNY ELÉRHETŐSÉGE:

BAKA GYÖRGY, ELNÖK
06-30/9574-835
ÜGYFÉLSZOLGÁLAT:
8.00 - 17.00
Napkollektoros aszalógép

...
Hajnal Klára: Itt és most
Adó 1%

Ha a jövőben is szeretnétek részt venni a Zöldtárs...
Óévbúcsúztató, zsírégető túra
Klímaalap

Szekszárd MJ Város Önkormányzata idén is megszavazta a 2012. évre a 4 millió Ft-os Klímaalapot. A Klímaalapból olyan helyi programok megvalósítására lehet...
Lösz szurdik tanösvények

A tájékoztató füzet innen letölthető.

...
Javítóműhelyek adatbázisa
Szekszárdi Klímakör a Facebookon

Csatlakozz a Szekszárdi Klímakör online közösségéhez, és értesülj a legfrissebb eseményeinkről! Fújjunk együtt riadót!...
Komposztáljunk

A komposztálás a legősibb hulladék-hasznosító eljárás. A kukába kerülő szemétnek 30-35%-...
Szekszárdi Klímakör

A Szekszárdi Klímakörrel kapcsolatos munkaanyagok, ülések jegyzőkönyvei, beérkezett javaslatok, és egyéb letölthető anyagok egy helyen.

...
Aprítógép

KEOP pályázataink keretében aprítógépek kerültek beszerzésre. Az aprítógépek bérelhetőek.

Szekszárdon és környékén a következő bérleti szerződésben...
Környezettudatos család

Környezettudatos család programunk keretében nagyszabású záró fórum került megrendezésre. A fórum igazán sikeresen zárult. A közel 40 résztvevőtől elégedett...

A Zöldtárs Alapítvány egy rövid, 10 részből álló, heti rendszerességgel megjelenő írást fog a jövőben az érdeklődnek ajánlani, melyben az energiatudatos építés-felújításról és épületszigetelésről olvashatnak. Az írás Rácz Zoltán építész, vezetőtervező szellemi munkája. Ha bármilyen kérdésük lenne, forduljanak hozzánk bizalommal! Íme az első rész a tanulmányból!


 Rácz Zoltán építész vezetőtervező

 Tudja Ön, hogy az ország teljes energia szükségletének 38%-át a lakások komfortjára használjuk, ezen belül 75%-át elfűtjük a semmibe, azaz haszon nélkül engedjük a levegőbe a drága, és egyre drágulóbb gázt.

Tudja Ön, hogy egy átlag német, vagy osztrák családi ház gázfogyasztása sokkal kevesebb, mint egy magyar 45m2-es panelházi lakás fogyasztása, így a nagyobb gázár mellett is kevesebbet fizetnek, mint mi. Mi van a teljes lakásállomány 3/5-ét kitevő vidéki épületekkel?

 Azért indítottam ezt az oldalt, hogy olvasói ismereteket szerezhessenek, a lakóházukkal, műhelyükkel kapcsolatos tennivalókról, ha szeretnének az energiaköltségeikből megtakarítani, és tenni a levegő, a környezet tisztaságáért. Kilenc+1 fejezetben terveztem bemutatni az energiatudatos építéssel, felújítással kapcsolatos tudnivalókat a nem szakmabeliek számára.

 ALAPISMERETEK 1.

FALAZATOK: 

Ha elhatározzuk, hogy építeni szeretnénk, először azzal a kérdéssel találjuk magunkat szemben, hogy mi legyen a fala. Százféle anyagot ajánlanak, amikről legtöbb esetben nincs, beható ismertetünk és kiszolgáltatjuk magunkat a kereskedőnek, vagy a szomszédnak, rokonnak.
Régen kétféle falazat volt, az egyik a föld, vert falként, vagy vályogtéglaként, a másik a tömör téglafal. Kezdjük a vert fallal. A föld jó anyag, mert természetes, és olcsó. Télen jó hőszigetelő (szokták mondani) nyáron hűs. A tény viszont, hogy nem is olyan jó hőszigetelő, ha földfallal be akarnánk tartani a jelen hőszabványt, bizony 1, 2-1-6 méter vastag falat kellene építeni. A nyári jobb komfortérzet is csupán a nagy hő tehetetlenségének (hő kapacitásának) köszönhető. Miről is van szó? A föld legnagyobb részén az éjszakai és a nappali, hőmérséklet között tíz-tizenöt C° különbség van. Ennek az oka a földben, a mi „építőanyagunkban” van. Az agyagos föld felmelegszik, és a talajpára, a talajnedvessége miatt a homogén anyag átmelegszik és tartja a hőt.  Más a helyzet a sivatagban. A sivatag homokja milliárdnyi apró laza homokszemből áll, közötte levegő. A levegő kiváló hőszigetelő, tehát minden szem homokot hőszigetelő réteg vesz majdnem körül. A nap rásüt, de csak a felső réteget melegíti fel, mert a levegő hőszigetel az alsóbb rétegek felé. Amint a napsugarak nem érik a felületet olyan, mintha lekapcsolnánk a rezsót a fazék alatt, nincs, ami tovább melegítse, tehát lehűl, akár 0 fok körüli hőmérsékletre.

Bevezetünk egy fogalmat, a FAJHŐT. Az anyagoknak különböző a hő kapacitása, a fajhője. A tégláé 0,2-0,3, a kő 0,2-0,4, de általában elmondható, hogy az építőanyagaink zöme 0,3 alatt van, míg a vízé 1,0. A fajhő mérőszámát úgy állapították meg, hogy egy liter vizet egységnyi energiával melegítettek, és amennyi energiát felvett, ezt az értéket állapították meg egységnek, azaz egynek, és ehhez viszonyították a többi anyag hő kapacitását. (szabvány szerint:1g 14,5 C°-os vizet, 15,5 C° fokra emelve, 101,325 kPa nyomáson =1 cal hőmennyiséggel)

A klasszikus parasztház a ganggal délre néz. Nyáron a déli nap nem éri a falat, mert a tető, a tornác leárnyékolja. A nap sugarai ugyanis majdnem függőlegesen esnek be a földre. A falazat zöme így egész nap árnyékban van, és gyakorlatilag átveszi elég nagy tehetetlenséggel a napi átlaghőmérsékletet, ami a legmelegebb időben is maximum 24-25 fok körül van. Ezért érezzük úgy, mintha milyen kiváló hőszigetelő lenne ez a ház, pedig csak tehetetlen, a hőmérséklet-ingadozással szemben. Télen viszont más a helyzet. A nap nem függőlegesen, hanem 25-30 fokos szögben éri a házfalat. Ekkor a gang, vagy tornác egész nap kapja a kellemes napsugarakat, amit a fal fel is vesz.
A téglafalak hasonlóan működnek azzal a különbséggel, hogy abban a szabad víz sokkal kevesebb, mint a földfalakban. A falak is vékonyabbak, így a hő tehetetlensége is kisebb, tehát a nyári hőingadozások is jobban hatnak a belső térre. A lyukacsos téglák a bennük álló levegő miatt sokkal jobb hőszigetelők, mint a tömör téglák.
Nézzük meg, mit mond az érvényes szabvány:
Falak esetében, a hőszigetelő képességet 0,45 W/m2K értékben kell teljesíteni a falnak. Ez azt jelenti, hogy 1 m2 fal egyik oldalán mondjuk, 10 C fok van, a másikon 9 C fok akkor egy óra alatt 0,45 Watt hőenergiát engedhet át a falazat.

Egy vert falú földház hő átbocsátási tényezője úgy 1,3-1,6 W/m2 K körül van, anyagtól, nedvességtartalomtól függően. Egy 38 cm vastag téglafal 1- 1,2 W/m2 K körül. Azt látjuk, hogy háromszor, négyszer több energia szükséges a kifűtéshez, mint a mai korszerű anyagok esetében.
Az is világos, hogy minél nagyobb a külső és a belső hőmérséklet különbsége, lineárisan annál több energia szükséges a hőmérséklet különbség fenntartására.

Magyarországon a téli átlaghőmérséklet, tájegységenként változó, kb. +2-3 C fok körül van. Tehát ha 20 C fokot akarunk belső hőmérsékletként, akkor a hat hónapra 17-18 fok különbségre kell kalkulálni a téli fűtési energiaszükségletünket. Azt lehet beárazni az aktuális energiahordozó árával.
Mi befolyásolja a további hő veszteséget, vagy hő nyereséget? A veszteséget, pl. a szél. A szellőztetések gyakorisága, a kémények, stb.
Milyen hő nyereség lehetséges? Elsősorban a nap. Ha rásüt a falfelületre, azt felmelegíti. A nyári napnak 500-560 W/m2 beeső energiája van, de a téli napnak is 150-250 W/m2. Ha a falazatunk jó szigetelő, akkor ennek legnagyobb része télen kívül marad. Viszont, ha ablakfelületen „beengedjük” csapdába esik a meleg, akkor ez komoly nyereségnek számít.

 

2013-05-15





"Azokat az embereket kedvelem, akik többet tesznek a világhoz, mint amennyit elvesznek belőle"


/Wessely Gábor: Rozsdaszínű álomvilág/




SZEKSZÁRD IDŐJÁRÁSA
A múltban és most

ÚJ SOROZAT





Gazdálkodj Ökosan




kezdőlap