Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a magyarországi éghajlatváltozással kapcsolatos helyzetértékelő és döntéstámogató nemzeti jelentés elkészítését indította el a 2018. november 28-n megrendezett - hazai klímacsúcsnak is beillő - nyitókonferenciával. Az ország 3150 települése közül csak Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatát hívta meg a Minisztérium, hogy ismertesse a Szekszárdi Klímakör elmúlt 10 évi tevékenységét.
 
A Minisztérium célja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (az IPCC) által időszakonként nyilvánosságra hozott globális klímaváltozási jelentés magyar (Kárpát-medencei) változatának elkészítése 2022-re.
 
Ennek részeként a nyitókonferencia célja:
 
- az éghajlatváltozással foglalkozó hazai kutatók és tudományos műhelyek munkásságának feltérképezése, kapcsolatteremtési lehetőségek biztosítása,
 
- tájékoztatás a nemzeti jelentéssel kapcsolatos elképzelésekről,
 
- a kibocsátás-csökkentésre és az alkalmazkodásra vonatkozó döntéshozói igények felmérése.
 
Botos Barbara, az ITM klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárának megnyitója után a hazai klímaváltozással foglalkozó, meghatározó kutatóműhelyek (Országos Meteorológiai Szolgálat, ELTE, Debreceni Egyetem, Soproni Egyetem, Magyar Tudományos Akadémia, Közép-Európai Egyetem, stb.) képviselői nyitották meg az összesen 36 db előadás-cunami sorozatot. A tudományos élet képviselőinek előadását a döntéshozók (Agrárminisztérium, ITM, Pénzügyminisztérium, Nemzeti Alkalmazkodási Központ, stb.) képviselőinek előadásai követték. Ebben a szekcióban tartott lendületes előadást Kővári László, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke is, a Szekszárdi Klímakör elmúlt 10 évi tevékenységéről.
 
A nyitókonferenciával elindított nemzeti éghajlatváltozási jelentés elkészítésének céljai:
 
• a Magyarországon észlelhető éghajlatváltozási trendek és ezek előrejelzése
 
• Ezek fizikai és társadalmi-gazdasági-egészségügyi hatásai
 
o eddigi hatások értékelése
 
o előrejelzések
 
• sérülékenység, kitettség, alkalmazkodási lehetőségek és prioritások
 
• mérséklési lehetőségek és prioritások
 
• a nemzetközi, uniós és hazai célokhoz való viszonyulás, a teljes magyar dekarbonizáció (széntelenítés) lehetőségei, feltételei, pályái,
 
• továbbá a döntéshozók, az üzleti szektor és a lakosság klímabarát cselekvésre ösztönzése, mielőtt megfőlünk a saját levünkben.