Teljes cikk letölthető formában>>>

A 2010-2019. évek közötti 10 év volt az emberiség történetének legforróbb évtizede, a 2019-es év volt Magyarország utóbbi 100 évének legmelegebb éve, és a 2020. első 3 hónapja is melegrekordokat döntött hazánkban. Ha megint nyár lesz, megint meleg lesz! Mit tehetünk Mi itt Szekszárdon? Zöldítsünk és őrizzük meg a már meglevő zöldterületeinket!
 
2009-ben Szekszárd város képviselőtestülete felelősségteljesen úgy döntött, hogy csatlakozik a hazai Klímabarát Települések Szövetségéhez, mert fontos volt a település, a Szekszárdiak jövője. Fontos volt az, hogy az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás érdekében a városlakók és a városvezetők gondolkodása egyaránt változzon. 2009 óta a Zöldtárs Alapítvány – az Önkormányzat klímaalapjának támogatásával – számos programot, lakossági és iskolai akciót szervezett annak érdekében, hogy Szekszárd tisztább, zöldebb, a lakosság pedig környezettudatosabb legyen. Az önkormányzat is zászlajára tűzte a környezetvédelem ügyét, gondoljunk többek között a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztésére, vagy a „Szekszárd Zöld város” programokra.
 
Az éghajlatváltozás Szekszárdot érintő egyik legsúlyosabb hatása a nyári hőhullámos időszakok egyre gyakoribb megjelenése. A hőhullámok, a hőségnapok (amikor a napi maximális hőmérséklet 30 °C fölött van), a forró napok (amikor a napi maximális hőmérséklet 35 °C fölött van) száma rendkívüli mértékben megnőtt az elmúlt 40 évben.
A Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának Szekszárd Keselyűsi úti meteorológiai mérőhelyének elmúlt 40 évi adatai alapján az 1980-1989-es évtized hőség és forró napjainak száma megduplázódott a 2010-2019-es évtizedre. (Az 1980-1989. évek közötti 10 év alatt Szekszárdon május-június-július-augusztus-szeptember hónapokban, éves átlagban összesen 25 nap/év hőség- és forró nap volt, ezzel szemben a 2010-2019. évek közötti 10 év alatt Szekszárdon május-június-július-augusztus-szeptember hónapokban, éves átlagban összesen 51 nap/év hőség- és forró nap volt.)
 
Szekszárdon a hőségnek leginkább kitett városrészek a város lakótelepei. Ezek a többemeletes betonépítmények, a környezetükben levő beton-aszfalt utakkal, parkolókkal a „városi hősziget” jelenség központi helyei. A nyári hőségben egyébként is meleg környezetükhöz képest még 5-10-15 °C-al forróbb hőszigetek a nappal magukba gyűjtött hőmennyiséget éjjel sugározzák ki, ezáltal teszik szinte elviselhetetlenné a nyári lakótelepi életet.
 
A hőség, a hőhullámok elleni védekezésre alapvetően 3 lehetőség van.
 
1. Az emberek jó egészségi állapotuk fenntartásával, megőrzésével, helyes táplálkozással (folyadékpótlással!) és a fizikai aktivitás csökkentésével javítják a hőséggel szembeni tűrőképességüket.
 
2. Második lehetőség a ház, a lakás felmelegedésének csökkentése, hőszigeteléssel (pl. nyílászárók), légkondicionálással, éjszakai szellőztetéssel stb.
 
3. A 3. lehetőség a lakókörnyezet hűtése. Erre kiváló lehetőség a környezetünk (kert, közterület, park) zöldítése, fásítása. Az alábbi táblázat talán érzékelteti a zöldterületek kedvező hatását.
 
 
Szekszárd egy kellemes, szerethető, zöld kisváros, azonban az egyre forróbb nyarak fokozottan igénybe veszik a városlakók (különösen a „hőszigetlakók”) egészségét, ezért is lehet támogatni a városvezetés folyamatos törekvését a város zöldítésére. Az előzőek alapján talán megfontolandó a Szekszárdiak véleményét 2020. áprilisában megosztó, zöld területen megvalósuló orvosi rendelő beruházás létjogosultsága, a Béri Balogh Ádám utca és a Szabó Dezső utca kereszteződésében. Szabad-e a Béri B. Á. utcai és Szabó Dezső utcai érintett lakók nyári-hőhullámos megpróbáltatásait tovább fokozni?
 
Továbbá, mint köztudomású, a COVID-19 nevű vírus a légzőszervet támadja. A város tüdejét, légzőszervét a kisebb-nagyobb foltokban lévő zöldfelületek, parkok alkotják. Ezek károsítása olyan, mint amikor a tüdő hörgőit vírus támadja. Több tanulmány is megjelent, hogy a vírus a nano (milliméter milliomod része) méretű porokhoz tapadva jut le a mélyen a légzőszervbe. A Szekszárdot alkotó löszös területeken a jelenlegi nagy szárazságban különösen megnövekszik a levegő szállópor koncentrációja, időnként a feltámadó tavaszi szélben kisebb porviharoknak lehetünk tanúi. Ez a légszennyezés fokozott kockázatot jelenthet a sűrűn lakott területeken a vírus terjedése szempontjából. A fák levelei megkötik a szállópor nagy részét.
 
A jelenlegi helyzetben - amikor egy olyan lakótelep mellett kívánják a zöldterület harmadát felszámolni, ahol az egyik oldalon főközlekedési út, parkoló, és csupa beton ontja nyáron a meleget, és a házak másik oldalán ez a zöldfelület az egyetlen, ami a lakók számára a koronavírus okozta járvány idején megközelíthető gyalog levegőzés, mozgás céljából – a zöldterület csökkentése tényleg illeszkedik a „Zöldítsük Szekszárdot” közös ügyünkhöz?