NavigációHírek, újdonságok
Gazdálkodj Ökosan
A ZÖLDTÁRS ALAPÍTVÁNY ELÉRHETŐSÉGE:
BAKA GYÖRGY, ELNÖK 06-30/9574-835 ÜGYFÉLSZOLGÁLAT: 8.00 - 17.00
Adó 1%
![]() Ha a jövőben is szeretnétek részt venni a Zöldtárs...
Klímaalap
Szekszárd MJ Város Önkormányzata idén is megszavazta a 2012. évre a 4 millió Ft-os Klímaalapot. A Klímaalapból olyan helyi programok megvalósítására lehet...
Szekszárdi Klímakör a Facebookon
Csatlakozz a Szekszárdi Klímakör online közösségéhez, és értesülj a legfrissebb eseményeinkről! Fújjunk együtt riadót!...
Komposztáljunk
A komposztálás a legősibb hulladék-hasznosító eljárás. A kukába kerülő szemétnek 30-35%-...
Szekszárdi Klímakör
A Szekszárdi Klímakörrel kapcsolatos munkaanyagok, ülések jegyzőkönyvei, beérkezett javaslatok, és egyéb letölthető anyagok egy helyen. ...
Aprítógép
KEOP pályázataink keretében aprítógépek kerültek beszerzésre. Az aprítógépek bérelhetőek. Szekszárdon és környékén a következő bérleti szerződésben...
Környezettudatos család
Környezettudatos család programunk keretében nagyszabású záró fórum került megrendezésre. A fórum igazán sikeresen zárult. A közel 40 résztvevőtől elégedett... |
![]() A szelektív hulladékgyűjtő szigetek, házhozmenő szelektív gyűjtési rendszerek, házhozmenő szerveshulladék járatok csökkentik a végül is kukába kerülő hulladék mennyiségét. A korábbi „mindent a kukába” szemléletet néhány évtized alatt felváltotta a „csak a nem hasznosítható maradékot a kukába” szemlélet. A jelenlegi a vízgazdálkodási szemléletünk pontosan megegyezik a 30-40 évvel korábbi hulladékgazdálkodási szemléletünkkel: „mindent a szennyvízcsatornába”. Elmegyünk a WC-re és a 10-15 dkg-os kakikolbászt 10-15 liter ivóvízzel lehúzva elcsónakáztatjuk a többkilóméteres szennyvíz csatornahálózat labirintusában a szennyvíztelep felé. Ha kisdologra megyünk a WC-be, akkor a 2-3 dl pis-pis több liter ivóvízzel a nyakában folydogál a szennyvíztelep felé. Az előbbi két vízhasználat teszi ki egy átlagos család vízfogyasztásának kb.2-3 %-át, viszont a kibocsátott szervesanyagok (és a szennyvíztelepen megtisztítandó „szennyezőanyagok”) 95%-át ezek adják. Az előzőekhez képest a mosással, tisztálkodással, főzéssel, stb. együtt járó vízhasználatok adják egy átlagos család vízhasználatának 97 %-át. Ebben a vízben viszont csak elenyésző mennyiségben vannak tisztítandó szennyezőanyagok és ártalmatlanítandó baktériumok. Ezen a ponton tette fel a kérdést Országh professzor: Miért keverjük össze az elhanyagolhatóan kismennyiségű fekáliás szennyvizet, a „feketevizet” a hozzá képest sokkal nagyobb mennyiségű, de szennyezőanyagot alig-alig tartalmazó „szürkevízzel”? És ezzel miért veszünk a nyakunkba egy drága és környezetszennyező szennyvíztisztítási problémát? Utalt itt arra, hogy a tisztított szennyvíz is terheli, szennyezi a befogadó természetes vízfolyásokat. Országh professzor véleménye szerint rossz úton járunk, mert a feketevizet és a szürkevizet külön-külön kellene gyűjteni, kezelni és hasznosítani. Mit kezdhetnénk a fekete vízzel, tette föl a kérdést, majd azonnal meg is válaszolta. A Franciaországban már évek óta bevált gyakorlat szerint a szippantott feketevizet a települések határában kialakított, úgynevezett „alomátitató telepekre” szállítják, ahol szabályozott körülmények között cellulóztartalmú szervesanyagokkal komposztálják. Hogy mit lehet kezdeni a keletkezett komposzttal? kérdés után már csak mosolygott a professzor úr. A mezőgazdasági talajaink az utóbbi 40-50 év műtrágyázása óta éheznek a jó, szerves tápanyagok után. Ha a talajok sokáig éheznek, előbb-utóbb az emberek is éhezni fognak! A talajok epekednek az érett komposzt, az érett szervestrágya után. Az emberi, állati ürülékeknek és vizeletnek a termőföldön a helyük, nem pedig a felszíni vizekben. Mint ahogyan a PET palackot sem „illik” már a szemétbe dobni. Dr. Országh József professzornak a Szekszárdi Klímakör 2104. február 13-ai konferenciáján megtartott előadásának anyaga innen elérhető: |
"Azokat az embereket kedvelem, akik többet tesznek a világhoz, mint amennyit elvesznek belőle" /Wessely Gábor: Rozsdaszínű álomvilág/ ![]() SZEKSZÁRD IDŐJÁRÁSA A múltban és most ÚJ SOROZAT Gazdálkodj Ökosan |