Közlekedési munkacsoport

Az éghajlatvédelmen belül a közlekedési ágazat az egyetlen, ahol a végső energiafelhasználást tekintve a világtrendekhez hasonlóan Magyarországon is nő az energiafelhasználás és ezzel együtt az éghajlatváltozást fokozó hatása is.

Cél a gépjárműforgalom csökkentése, a gyaloglás és kerékpározás támogatása, a közlekedési igény csökkentése, a tömegközlekedés előnyben részesítése, valamint a klímakímélő autózás.

Hulladékgazdálkodási munkacsoport


Magyarországon a hulladékgazdálkodásból, valamint a szennyvízkezelésből származik a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 6-7 százaléka. A kibocsátást az elszállított és lerakott települési (és ipari) hulladék anaerob bomlási folyamatából származó, illetve a szennyvízkezelés során képződő metán teszi ki.

A hulladékok hasznosítása és az újrahasználat fontos eszköze az éghajlat-politikának, mert ezáltal jelentős mennyiségű energia takarítható meg, illetve ez az egyik módja a technológiai eredetű kibocsátások csökkentésének. A hulladék lényegében elpazarolt anyag és energia. A hulladékszegény termékek előnyben részesítése, a hulladékok újrahasznosítása tehát az energiatakarékosság révén közvetetten hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Cél a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés erősítése, valamint a depóniagáz hasznosítása.

Energiagazdálkodási munkacsoport


Az épületekben, illetve infrastrukturális létesítményekben fölhasznált energia jelentős része közvetlenül vagy közvetve (a villamos áramon keresztül) szénből vagy földgázból származik. Ezeknek az energiahordozóknak a használata üvegházgázok, például szén-dioxid vagy metán légkörbe kerülésével jár.

Cél
az épületek és infrastrukturális létesítmények energiaellátásánál az energiatakarékosság és az energiahatékonyság fokozása, valamint a megújuló energiaforrások előnyben részesítése.

Környezeti nevelési munkacsoport

A települési klímaprogramok sikerének egyik kulcsa, hogy az adott település lakói minél inkább érzékenyek legyenek az éghajlatváltozás problémájára. Vagyis tisztában kell lenniük azzal, hogy az éghajlatváltozás súlyos probléma, amelynek kapcsán azonnali cselekvésre van szükség az ő részükről is.

Cél a szemléletmód váltás. A jelen generációk természeti erőforrásokhoz, természeti- és épített környezetéhez való viszonya alapvetően romboló, eldobó szemléletű. Cél, hogy az elkövetkező generációk számára a környezetünkkel való együttélés alapvetően az egyensúly, a fenntarthatóság felé törekedjen.

Vízgazdálkodási munkacsoport


Legnagyobb részben hatásviselő. Az éghajlatváltozás hatására módosulhat egyrészt az országban rendelkezésre álló víz¬mennyiség, másrészt annak minősége is. A víz mennyiségét tekintve a hosszan tartó aszályos időszakok, valamint az árvizek, belvizek okozhatnak nehézséget. A vízminőséget illetően a kisebb vízmennyiség miatt a vizek öntisztuló képessége csökkenhet. Az éghajlat szárazabbá és melegebbé válásával azonban főként egyre gyakoribb aszályokra lehet számítani.

Cél a megfelelő ivóvíz ellátottság megteremtése, felkészülés az áradásokra, belvizekre, a vízhasználatok racionalizálása, a vízkészlet és a vízigények összhangba hozása.