Rendkívüli esőzések – rendkívüli következmények Szekszárdon

A Zöldtárs Alapítvány a Klímabarát Települések Szövetségének kérésére a 2010-es év rendkívüli időjárási eseményeiről készített összefoglalót. Két szakembertől érdeklődtünk. Borda Károly, a Polgári Védelem Szekszárdi Kirendeltségének vezetőjétől és Kovács Szilveszter Szekszárd MJ Város Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési és –fejlesztési Igazgatóságának munkatársától kérdeztük, hogy Szekszárdot idén milyen szélsőséges időjárási események sújtották, és milyen károkat okoztak.

Hogyan érintette a települést és környezetét a rendkívüli időjárás?

Szekszárdot ebben az évben, eddig három alkalommal ért rendkívülinek számítható csapadékhullás. Mindhárom alkalommal azonos jelenségek fordultak elő, bár nem azonos nagyságrendben, hiszen a másodlagos hatások az ismétlődő esőket követően nagyobb gyakorisággal jelentkeznek a már sérülést szenvedett területeken, illetve újabb események is bekövetkeztek. Minden esetben előfordult, hogy a mélyebben fekvő sík és nagy beton (szilárd burkolatú) fedéssel ellátott és csekély lefolyással bíró, mélyedésben lévő területeken a víz felgyülemlett.

A záporok sok helyen károsították a fő vízelvezető árkokat. A lezúduló nagy mennyiségű csapadék a medrekből kilépve iszappal és hordalékkal árasztott el több utcát. A csapadékvíz szennyvíz csatornába történő jutása, azok telítettsége okán a hígított szennyvíz azokból kiömlött és szétterült. A dombokról lezúduló víz, a vízelvezetőket megtelítette, műtárgyait (aknafedeleket, csöveket, vízkormányzó műtárgyakat) megrongálta, gátakat több helyütt átszakította, a nagy mennyiséggel hozott hordalékkal az átereszeket eltorlaszolta, növelve a műtárgyakra gyakorolt víznyomást és rongáló hatásokat. A talaj telítődött és teljesen átázott.

A zártkerti településrészen a zúzottkővel javított földutak felületéről lehordta a murvát, járhatatlanná téve ezáltal az utakat. A hosszan tartó esőzések következtében sok helyen a megemelkedett talajvízszint miatt pincék szakadtak be, löszfalak, rézsűk omlottak le, illetve csúsztak meg. A házakkal beépített területeken, az udvarokon, utcákon, járdákon és lépcsőkön, domb és partoldallal való együttcsúszás jelentkezett, illetve a völgyek felé mozgott, s mozog a talaj, kisebb, nagyobb károkat okozva mindenben. Kutak beomlása is történt.

A dombok között, az azokra felvezető szurdikokban, a partfalak, a rajtuk lévő növényzettel, számtalan helyen leomlottak és eltorlaszolták az utakat, járhatatlanná téve azokat. Sok helyütt új és időszakos forrás keletkezett, extrém esetekben alagsor padozatain és oldalfalain kitörve. A mellettük, felettük húzódó közműveket (áram, víz, gázvezetékek) rongálódás és használhatatlanná válás veszélyeztette több helyszínen. A város északi külterületi részén a megáradt Völgységi – patak visszaduzzasztotta a vízelvezető árkokat, melyeken keresztül víz alá került mintegy 80 ha mezőgazdasági terület. Sok helyen az átázott talaj következtében fák dőltek ki.

Milyen konkrét intézkedések kellett hozni e miatt és ennek milyen költségei voltak?

Az elöntések ellen homokzsákokkal védekezett a város, illetve az érintett lakosság. A már elöntött területeken nagy teljesítményű szivattyú telepítésével és üzemeltetésével mentesített a város, a lakosság és a tűzoltóság. A védekezési költségek mintegy 6 – 8 mFt-ra tehetők. Fakivágásokra, fertőtlenítési, sár- iszap, törmelék, hulladék eltakarítási munkálatokra is szükség volt. Továbbá számolni kell a mozgásbiztosítás, út helyreállítások, járhatóság biztosítása; pince, üreg feltárások és tömedékelések, kárfelmérés, szakértési, tervezési feladatok elvégzésének, szállítási feladatok, ellátási feladatok (eszköz, védelmi anyagok, üzemanyag, felszerelés, stb.), eszköz karbantartási, javítás, kiegészítés, pótlás, stb. feladatok ellátásának költségével is.

Mennyire volt erre felkészülve az önkormányzat és a település lakossága?

Túlzás lenne azt állítani, hogy sehogyan. De ha jobban belegondolunk akkor a felkészültségünk szintje, mind önkormányzati, mind lakossági szinten viszonylagosan alacsonynak, vagy csekély mértékűnek mondható- hisz az csak „szerencse” volt, hogy az elmúlt évek bekövetkezett eseményeinek hatásaira elkészült, egy nagyobb vizet is levezetni és befogadni is képes műtárgy (záportározó). De az már semmiképp sem nevezhető felkészülésnek, hogy a meglévő árkok és vízelvezetők minden erőfeszítés ellenére is folyamatosan benőttek és beborítottak növényzettel, hogy egyes helyeken tele vannak szeméttel, s nem csak benn a városi lakó övezetben, hanem a dombvidéken és a szurdikokban is.

Szekszárd MJV Önkormányzata rendelkezik érvényes Vízkárelhárítási tervvel, ennek megfelelően a Helyi Védelmi Bizottság összehívására került sor a legkomolyabb és legnagyobb veszélyhelyzet idején. A Bizottság koordinálásával, 24 órás ügyeleti rendszerben került sor a szükséges homok, homokzsákok kihelyezésére, illetve a kritikus helyeken a veszélyhelyzet elhárítására, szivattyúzásra.

Azonban el kell mondani, hogy a város nem rendelkezik a védekezés megkezdéséhez megfelelő induló készletekkel (homokzsák, fólia, lapát, talicska, stb.). A személyi és tárgyi (munkagépek) feltételek nehézkesen biztosíthatóak és az éppen szolgálatban lévő HÖT szolgálati csoportján kívül, bevethető élő erő nem áll rendelkezésre- az önkéntesség nem és a berendelési rendszer is alacsony hatásfokkal működik.

A lakosság többségében, még a saját tulajdonának időszakos karbantartására sincs felkészülve, nemhogy annak megvédésére. Illetve nem teszi meg azt se, amit megtehetne, Pl. a házuk, telkük, üzemük, telephelyük stb. előtti - melletti víz elvezetők (árkok, átereszek, bejárati hidak alja) tisztítása, gyomtalanítása, meder formázása, stb. - Még az olyan helyeken se, ahol rendszeresen és ismétlődően fordul elő hasonló esemény. A felkészüléshez szükséges anyagiak, illetve megfelelő ismeretek hiányában, gyakran ÖNÖS érdekeik megvalósításával, szomszédjaik érdekeinek semmibe vevésével, a távolabbi hatások figyelmen kívül hagyása mellett, elvárják a védelmet, a teljes körű „kiszolgálást”, s ezzel a passzív (apátiás- semmibe vevő) magatartással kiszolgáltatottá - veszélyeztető tényezővé válnak, ugyanakkor a segítségnyújtásra való hajlam (belátási képesség) jelentős csökkenése is tapasztalható. Természetesen vannak kivételek és pozitív példák is, azonban ezek száma jóval alatta marad a negatívaknak.

Megközelítőleg mekkora kár érte az önkormányzatot, a vállalkozókat és a lakosságot?

Az Önkormányzatot ért kár összege mintegy 300-350 millió Ft-ra tehető, melyből a bekövetkezett kár kb. az igény 70-80 %-a. A fennmaradó rész az egyéb feladatok elvégzését szolgálja (tervezői, szakértői, kivitelezői, stb. díjak).

A vállalkozói és lakossági károkat tényleg csak becsülni lehet - hisz a használati érték szinte felbecsülhetetlen. Az elmaradt haszon átláthatatlan, de figyelembe véve a meglévő kapcsolat rendszerek sokrétűségét, illetve a közép- hosszú távú kihatásokat, mindkét szektorban véleményem szerint, milliárdosra vagy annak többszörösére tehető az esemény sorozat által okozott kár. Különös tekintettel az Ipari Park fejlesztési, a meliorációs igényeinek megnövekedett költsége, a beruházások és fejlesztések elmaradása, a munkahelyek számának vagy növekedési ütemének csökkenése, a lakossági fejlesztési –termelési- művelési kedv csökkenése, elmaradásának okán.

Készülnek-e olyan tervek, amelyek egy esetleg újból bekövetkező rendkívüli helyzetre való felkészülést segítik elő?

Tervek most is rendelkezésre állnak. A tapasztalatok alapján át kell tekinteni, és aktualizálni kell azokat, valamint a lehetséges (szükségessé vált- váló) és már betervezett műszaki munkákat megfelelően elvégezni. Az együttműködési rendszert áttekinteni, fontossági sorrendet meghatározni, lakosság és vállalkozói kör ez irányú helyzetbe hozását mielőbb megkezdeni (tájékoztatás, felvilágosítás, ismereterjesztés). Új tervek nem szükségesek, új és megvalósítást segítő színterek viszont igen.

A kialakult helyzetet sok helyen a befogadó vízfolyás telítettsége, illetve az abból származó visszaduzzadás okozta. A visszaduzzadások megelőzésére a város vízelvezetőn záportározó kialakítását, illetve egy csapadékvíz átemelő létesítését tervezi a közel jövőben megvalósítani.