ZÖLDTÁRS Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány
  • 7100 Szekszárd, Bartók u. 7.
  • E-mail: info@zoldtars.hu
  • Tel./fax: 06-74/414-217
Köszönjük, hogy felajánlja jövedelem adója 1%-át szervezetünk részére

Navigáció

Hírek, újdonságok

Gazdálkodj Ökosan
Klímariadó Tolna megyében


A Tolna Megyei...
A ZÖLDTÁRS ALAPÍTVÁNY ELÉRHETŐSÉGE:

BAKA GYÖRGY, ELNÖK
06-30/9574-835
ÜGYFÉLSZOLGÁLAT:
8.00 - 17.00
Napkollektoros aszalógép

...
Hajnal Klára: Itt és most
Adó 1%

Ha a jövőben is szeretnétek részt venni a Zöldtárs...
Óévbúcsúztató, zsírégető túra
Klímaalap

Szekszárd MJ Város Önkormányzata idén is megszavazta a 2012. évre a 4 millió Ft-os Klímaalapot. A Klímaalapból olyan helyi programok megvalósítására lehet...
Lösz szurdik tanösvények

A tájékoztató füzet innen letölthető.

...
Javítóműhelyek adatbázisa
Szekszárdi Klímakör a Facebookon

Csatlakozz a Szekszárdi Klímakör online közösségéhez, és értesülj a legfrissebb eseményeinkről! Fújjunk együtt riadót!...
Komposztáljunk

A komposztálás a legősibb hulladék-hasznosító eljárás. A kukába kerülő szemétnek 30-35%-...
Szekszárdi Klímakör

A Szekszárdi Klímakörrel kapcsolatos munkaanyagok, ülések jegyzőkönyvei, beérkezett javaslatok, és egyéb letölthető anyagok egy helyen.

...
Aprítógép

KEOP pályázataink keretében aprítógépek kerültek beszerzésre. Az aprítógépek bérelhetőek.

Szekszárdon és környékén a következő bérleti szerződésben...
Környezettudatos család

Környezettudatos család programunk keretében nagyszabású záró fórum került megrendezésre. A fórum igazán sikeresen zárult. A közel 40 résztvevőtől elégedett...
A Föld pestisének nevezte az embert Attenborough
2013. 01. 22., 12:17

A neves természetfilmes, Sir David Attenborough legutóbbi nyilatkozata szerint korlátozni kell az emberi populáció növekedését, amíg teljesen tönkre nem tesszük a bolygót.

"Mi vagyunk a Föld pestise. A következő ötven évben megkapjuk érte a büntetésünket. Nemcsak a klímaváltozásról van szó, ez pusztán terület kérdése. Elég hely kell ahhoz, hogy élelmet termeljünk ennek az iszonyú nagy hordának. Vagy mi korlátozzuk a populációnövekedésünket, vagy a természet teszi meg ezt helyettünk, és a természet már most is teszi a dolgát" - mondta a Radio Times-nak David Attenborough.

Sir David, aki az Optimum Population Trust (Optimális Populáció Alapítvány) védnöke, már korábban is beszélt "az emberi egyedszám ijesztő robbanásáról". Véleménye szerint szükséges lenne anyagilag támogatni a szexuális nevelést és más önkéntes népességkorlátozó módszereket a fejlődő országokban.

"Állandóan programokat indítunk az etiópiai éhezéssel kapcsolatban, más nem történik. Egyszerűen túl sok ember él ott. Nem tudják fenntartani magukat - és ennek kimondása nem embertelenség. Ez a helyzet. Amíg az emberiségnek nem sikerül kikeverednie ebből, és nem kap összehangolt képet a bolygóról, addig egyre rosszabbá és rosszabbá válik a helyzet."

A 86 éves Sir David Attenborough a világ egyik leghíresebb természetfilmes-televíziós személyisége. A BBC-nek készített filmsorozatai - köztük az Élet a Földön, Az élő bolygó, Bolygónk a Föld - hazánkban is nagy népszerűségnek örvendenek.

Forrás: origo


Rekordmeleg volt a nyáron
2012. október 2. 12:13

Minikonferenciát szervezett az idei, több szempontból is extrém nyárról a Klímabarát Települések Szövetsége. A tanácskozáson a jelenlegi helyzet, az idei rekordok ismertetése mellett elhangzott: a magyar klímamodellek eredményei alapján 2012 és 2050 között egyértelműen emelkedik majd az átlaghőmérséklet (főleg az őszi és a nyári), hatvan év múlva pedig akár az év közel ötven napját uralhatja hőhullám, amikor egyáltalán nem megy 27 fok alá a hőmérséklet.


Hőhullámok és trópusi éjszakák


Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az elmúlt nyár mérési adatait mutatta be a jelenlévőknek. Az idei nyár rendkívül szélsőséges volt, a szakemberek mérései szerint a 2012-es év 1901 óta a második legmelegebb volt, csak a 2003-as nyár előzi meg. A korábbi adatok alapján 2012-ben – februárt leszámítva, amely viszont kiugróan hideg volt – az összes hónap melegebb volt az 1971 óta számolt átlagnál.

Mindenki saját bőrén tapasztalhatta, hogy a hőmérséklet egész nyáron tartósan magas volt. A május eleji hőség után még három hőhullám következett. A szakemberek hőhullámnak nevezik azt az időszakot, amikor a hőmérséklet napközben nem csökken 27 Celsius-fok alá, ekkor rendelik el a harmadfokú hőségriadót is. A budapesti mérések alapján összesítve több, mint három hétig (27 nap) kellett kibírnunk ilyen magas hőmérsékletet – beszédes, hogy a korábbi rekord 11 ilyen nap volt.

Szintén nagyon sok trópusi éjszakát kellett kibírnunk: ilyenkor a napi minimumhőmérséklet is 20 Celsius-fok feletti. Az ilyen napok száma a nyolcvanas évektől ugrott meg. A hőmérsékletek havi lebontásban is elképesztők: 112 mért adatból idén volt a 101-ik leghidegebb február, az ötödik legmelegebb június, a második legmelegebb július és a negyedik legmelegebb augusztus. A nyár legmelegebb napja 40,4 Celsius-fokos volt, az adatot pedig Baján regisztrálták, augusztus 24-én.

Nem véletlenül éreztük sokan úgy, mintha idén ideköltözött volna Afrika: 2012-ben összesen 73 nyári nap (25 Celsius-fok feletti maximum) volt, míg korábban átlagosan 55. Úgynevezett hőségnapból (30 Celsius-fok felett) 42 volt, míg korábban 18, a legdurvább pedig, hogy idén 12 forró napot (35 fok feletti maximummal) regisztráltak, míg korábban átlagosan csupán egyet-kettőt.

 

Egy csepp eső sem esett

Országosan jóval kevesebb csapadék hullott a megszokottnál, március rendkívül száraz volt, a helyzetet pedig súlyosbította, hogy idén az augusztusi csapadék is elmaradt. A Vizafogónál elhelyezett mérőműszer egész nyáron 0 milliméter csapadékot regisztrált, azaz a területen egy csepp eső sem esett.

Az időjárás szélsőségességére jellemző, hogy míg 2010-ben rekordmennyiségű csapadékot mértek, addig 2011-ben szárazsági rekord következett, és előreláthatólag 2012 is rekordot dönt majd. Összességében a hetvenes évektől figyelhető meg ilyen szintű kilengés. Csapadék szempontjából egyébként Magyarország érdekes helyen fekszik: nagyjából felettünk húzódik a északi-déli választóvonal: északon az elmúlt években folyamatosan nő a csapadék mennyisége, míg délen csökken – mi pedig egy szélsőségekkel teli ingadozást élünk meg.


Új meteorológiai törvény és öntözési hivatal jöhet

Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke kedden, egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2011-ben országosan alig több, mint 400 milliméter csapadék hullott, amely a sokéves átlag kétharmada. 1901 óta a 2012-es volt a legszárazabb év. A legkevesebb esőt, 181,5 millimétert Zics közelében mérték. A 2011 január-augusztusi időszakban a normál esőmennyiség hetvennyolc százaléka hullott le, 2012 január-augusztusi időszakában pedig hetvenkét százaléka. Dunkel szerint a jelenség hátterében a Szahara felől az Atlanti-óceán szokatlanul mélyen benyúló magasnyomású anticiklonrendszer áll. A helyzetre tekintettel a Meteorológiai Világszervezet rendkívüli kongresszust tart majd a kérdésről október 29-31. között.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési minisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerint idén nem volt normális tavasz, és normális ősz sem ígérkezik, ezért a vízgazdálkodásban új koncepcióra van szükség. Az államtitkár szerint a felszíni vizeket eddig elvezették, ezentúl pedig meg kell tartani őket. Ehhez 150 kisebb és 8-10 záportározót építenének. Az eddigi önkénteseket alkalmazó vízügyi társulások helyett pedig egy harmincfős, államilag szabályozott öntöző hatóságot, úgynevezett öntözési hivatalt hoznának létre minden járásban, ez a számítások szerint 1, 5 milliárdba kerülne.

A kormány 2013 januárjától új meteorológiai törvényt is bevezetne: mivel a magánmeteorológiai-szolgáltatások jelentek meg a piacon, ráadásul az infrastruktúra drágább lett, a vészjelzés kérdései pedig homályosak, a jogokat és kötelességeket meg kell fogalmazni.


Az UV sugárzás is rekordokat döntött

A Napból érkező elektromágneses sugárzás mennyiségének pontos ismerete a földi atmoszféra működésének vizsgálata szempontjából alapvető fontosságú. A légköri energetikában a látható és az infravörös tartománynak van kiemelt szerepe, ugyanakkor a jóval kisebb mennyiségben beérkező UV (Ultraviolet Radiation) tartomány (a 200–400 nanométeres) a bioszférára gyakorolt hatása miatt kulcsfontosságú.  Az UV-sugaraknak rengeteg élettani hatásuk van, bőrrákot, a bőr idő előtti öregedését, szürkehályogot, szemrákot, hóvakságot okozhatnak, valamint gyengítik az immunrendszert.

Tóth Zoltán, az OMSZ Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztályának munkatársa ismertette az idei adatokat. Mérik a Földet érő, úgynevezett globálsugárzást, amely a látható fény plusz az infravörös tartomány, valamint a 1995 óta UV-sugárzást is. A légkörben legnagyobb mennyiségben tapasztalt látható tartomány, illetőleg a káros UV-sugárzás tekintetében 2012 nyara, sőt az év eddig eltelt része is, a beérkező sugárzást figyelembe véve több szempontból rekordot döntött. Extrémnek az számít, ha legalább egy mérőhelyen (országosan 30 ilyen van) magasabbat mérnek a 7,1-es értéknél. 2012-ben 43 ilyen nap volt. (A lenti táblázat az UV-sugárzás tartományait mutatja.)

Idén nyáron mért legmagasabb UV-érték 8,9 volt, ezt Kékestetőn mérték, ugyanott, ahol az abszolút rekordot, 9,4-et még a kilencvenes években. Hasonlóan kiugró értéket még 2007-ben mértek. Összességében pedig, ugyanúgy, ahogy a hőmérséklet esetében, az UV-sugárzásnál is növekedés figyelhető meg.

 

Minden élő szervezetet befolyásol

Érdekes jelenség, hogy az UV sugárzás az  utóbbi másfél évtizedben a növekvő ózontartalom mellett is növekedést mutat, nemcsak hazánkban, hanem világszerte. Ez azért furcsa, az ózonréteg elnyeli a biológiailag aktív UV-sugárzás nagy részét is, emiatt a sugárzásnak csökkennie kellene. Valószínűleg azért nem történik ez, mert egyre több a derült nap, ráadásul a kicsit felhős napok is többszörözik az UV sugárzást.

A megnövekedett sugárzás káros az emberi szervezetre: egyre több a beteg a szemészeteken (UV-A), a bőrgyógyászatokon és az onkológiákon (UV-B). Ráadásul a növekedés a teljes élővilágra hat: például befolyásolja a kukoricák ivarérettségét, ezáltal csökkenti a termést, de hat a rovarrepülésekre is.

 

Megsülünk és elázunk

Magyarországon VAHAVA együttműködés keretében 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia és az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megalkotta a 2008-tól 2025-ig szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). Ennek egyik alapja az adatgyűjtés, modellezés.

A témával foglalkozó Szabó Péter szerint az OMSZ-nél két különböző elméleti modellel dolgoznak, az Aladinnal és a Remóval. Azért kellett saját rendszereket kidolgozni, mert a globális modellek túl nagy léptékűek, egy világméretű klímamodellben Magyarország területe mindössze négy rácspont, amely túl kicsi ahhoz, hogy valós adatokkal szolgáljon hazánkra nézve.

A jelenlegi konferencia több részt vevője is jelen volt a riói klímacsúcson, ahonnan általános csalódottsággal tértek haza: megtapasztalhatták, hogy a tudományos tények önmagukban nem elegendőek a változáshoz, a politikusok önmaguktól nem fognak lépni. Antal szerint az emberek tájékoztatása még mindig nem túl hatékony, a kormányok pedig tehetetlenek. A megoldás a helyi szintű lépésekben lehet. Ennek némileg ellentmond, hogy az ózonproblémát például elég magas szinten, egy ENSZ-egyezménnyel sikerült rendezni.

Forrás: index




Ökológiai túllüvés napja 2012

2012. augusztus 22. 8:44

Idén augusztus 22. az ökológiai túllövés napja: az emberiség mára felhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes előállítani.

Idén augusztus 22-e az a „virtuális dátum”, amelytől kezdve az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait. Alig nyolc hónap alatt felhasználtuk azokat az erőforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes előállítani ebben az évben, és így átléptünk a túllövés állapotába. Másként megfogalmazva: már nem csak a természeti tőke – hosszú távon is rendelkezésre álló – hozamait használjuk, hanem azon túl már a tőkéből is költekezünk.

A pénzügyi deficit hatását világszinten tapasztaljuk. A bankszámla kivonatokhoz hasonlóan a bevételeket és a kiadásokat követi nyomon évről évre a Global Footprint Network (GFN), és ez alapján számítja ki az Ökológiai Túllövés Napját. A természeti erőforrásokra nehezedő nyomás jellegét tekintve a pénzügyi túlköltekezéshez hasonlít. „A keletkező ökológiai deficit miatt a természeti tőkét kezdjük el fogyasztani, és CO2-ot halmozunk fel a légkörben.” – mondja Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezetője.

Az ökológiai túllövést három tényező befolyásolja: a fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota, azaz a biokapacitás. A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Ugyan a modern technológia segített megnövelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes. Ez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható, hiszen egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük.


Hogyan csökkenthetjük a lábnyomunkat?

Az ökológiai lábnyomot a termőföld, a karbon lábnyom, az erdő, a halászterület, a legelő, a beépített terület komponensek alkotják. Ezek közül a karbon lábnyom a leginkább meghatározó mind mértékét mind pedig növekedési gyorsaságát tekintve. Azaz, ha tudatosan közlekedünk, fűtünk-hűtünk, használjuk az elektronikai berendezéseket, akkor máris tettünk valamit annak érdekében, hogy ne használjuk túl Földünk erőforrásait és a természeti szolgáltatásokat.

Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adati szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitására lenne szükségünk az igényeink kielégítéséhez. Ezen a növekedési és fogyasztási pályán maradva gyorsan el fog tűnni a tér a szabad manőverezéshez, és bolygónk lakói nagy részének jólléte egyre inkább veszélybe kerül.


Az ökológiai túllövés tendenciái


Jelenleg az emberiség által igényelt természeti erőforrások és szolgáltatások több mint 1,5-szörösek a Föld kapacitásához képest. „A globális lábnyom mostanra közel a kétszeresére nőtt 1961-hez képest, és míg akkor az ökológiai lábnyom jóval a Föld eltartó-képesség határa alatt volt, mostanra jelentősen meghaladja azt” – mondja Mayer Zoltán, a Dandelion Kft. környezetvédelmi szakértője.


Forrás: greenfo
 


Majd jön a Nemzeti Alkalmazkodási Központ

[2012. július 17. 9:38]

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tisztában van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jelentőségével, annak természeti, társadalmi valamint gazdasági következményeivel, és a stratégiai feladatokkal - közölte a klímapolitikáért is felelős szaktárca.

Ezt "az elmúlt napokban a sajtóban megjelent különböző, az alkalmazkodás tárgykörét érintő véleményekre" reagálva közölte az NFM. A minisztérium hangsúlyozza: a klímaváltozás kihívásaival kapcsolatos megelőző intézkedések és alkalmazkodási válaszlépések szükségességét szem előtt tartva továbbra is cél a tagállami tervek és intézkedések összehangolása, illetve az alkalmazkodási intézkedések hazai stratégiai megalapozása.

Az idén áprilisban két nagy múltú kutatóintézet egyesítésével megalakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben döntés született a Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) felállításáról - emlékeztet a tárca. A központ egyik fő feladata a klímaváltozáshoz alkalmazkodás hazai stratégiai intézkedéseit, eszközrendszerét meghatározó Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia szakmai, informatikai megalapozása.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a NAK delegáltjainak aktív szakértői részvétele biztosítja a magyar érdekek képviseletét a nemzetközi adaptációs munkacsoportokban. A kapcsolódó európai tapasztalatok, jó gyakorlatok feltérképezése és átültetése érdekében a NAK a minisztérium támogatásával együttműködést kezdeményezett több haladó alkalmazkodási szakpolitikát folytató tagállammal, így például Nagy-Britanniával - fejti ki a tárca. A folyamat részeként kölcsönös szakértői találkozók lesznek az idei év második felében. A klímaváltozás hatásainak mérséklését segítő szakpolitikai intézkedések keretében zajlik a 2050-ig tartó ágazati kibocsátás-csökkentési pályákat felvázoló Hazai Dekarbonizációs Útiterv megalkotása is. A szaktárca a NAK közreműködésével 2012-ben és 2013 első félévében széleskörű szakmai egyeztetéseket folytat majd az érintett szakmai szervezetekkel, ágazati képviselőkkel.

A Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság ezenkívül tavasszal elindította a http://klima.kormany.hu// tematikus weboldalt, amely tájékoztatást nyújt a klímapolitika tárgykörébe tartozó szakmai eseményekről, a hazai és nemzetközi feladatokról - olvasható a közleményben.
Magyarország támogatja az összehangolt fellépést az Európa 2020 stratégia klímapolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A ciprusi soros elnökség programjában kiemelt szerep jut az Európai Alkalmazkodási Stratégia 2013-tól kezdődő végrehajtási időszakára történő együttes felkészülésnek. A szaktárca ennek megfelelően egyetért azzal, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése a hatékony fellépés érdekében kiemelt figyelmet érdemel - zárja a közleményt az NFM.

Forrás: greenfo/mti




Klímaváltozás és a nagy esőzések

[2011. febr. 17. 13:31]

Minden eddiginél szorosabb kapcsolatot mutattak ki kutatók a klímaváltozás és az egyre súlyosabbá váló özönvízszerű esőzések és szélsőséges havazások között.


A Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában két tanulmány is alátámasztja az ok-okozati kapcsolatot az emberi tevékenység kiváltotta üvegházgáz-kibocsátás és a gyakran heves árvizeket eredményező esőzések között.

Az egyik tanulmányban kanadai és skót kutatók számolnak be arról, hogy az északi féltekén 1951 és 1999 közötti legjelentősebb esőzések és havazások közül a közelmúltbeliek 7 százalékkal több csapadékkal jártak, mint a korábbiak. Ez a csapadéknövekedés a számítógépes modellekkel csak akkor volt - visszamenőleg - előre jelezhető, ha a természetes változások mellett bekalkulálták az emberi üvegházgáz-kibocsátás hatásait is.

A másik tanulmány a nagy-britanniai árvizeket hozza összefüggésbe a klímaváltozással; különösen a 2000. őszi walesi és angliai árvizet vizsgálták, amely több mint 1,7 milliárd dolláros (340 milliárd forintos) kárt okozott. A régióban ez az ősz volt a legcsapadékosabb több mint 230 évre visszamenőleg. Az eredmények szerint a szóban forgó árvíz kialakulásának valószínűségét több mint kétszeresére növelte az éghajlatváltozás.

"Mindkét tanulmány gyengít azon az érven, hogy az éghajlatváltozás egy +áldozat nélküli bűncselekmény+" - mondta Myles Allen, az Oxfordi Egyetem kutatója, a második tanulmány társszerzője.

Jonathan Overpeck, az Arizonai Egyetem klímakutatója, aki egyik tanulmány megírásában sem vett részt, mindkét kutatást különösen relevánsnak nevezte az idei télen és az elmúlt néhány évben tapasztalt szélsőséges időjárási események fényében. Jelenleg is folynak a kutatások arról, hogy a tavalyi oroszországi hőhullám és a pakisztáni árvíz összefüggésbe hozható-e a klímaváltozással.

Forrás: greenfo/mti





2010 az egyik legmelegebb év

[2011. jan. 13. 6:44]

Az éghajlati adatok amerikai központjának (NCDC) közleménye szerint 2005-tel együtt 2010 tartja az eddigi globális hőmérsékleti rekordot.

Az amerikai meteorológusok szerint a tavalyi átlaghőmérséklet 0,62 Celsius fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál. "Az utóbbi évben mért melegedés megerősíteni látszik azt az elképzelést, hogy valóban klímaváltozás közepette élünk" - közölte David Easterling, az NCDC vezető kutatója.

"Az eddig mért tíz legmelegebb évből kilencet 2000 óta mértek" - magyarázta a kutató, hozzátéve, hogy az egyedüli kivétel 1998 volt, amely az 1880 óta jegyzett adatok szerint a harmadik a "forró" esztendők rangsorában.

A kutató szerint a méréseik egyértelműen cáfolják, hogy 2005-tel véget ért volna a globális felmelegedés. A szárazföldi mérőállomások szerint tavaly volt a legmelegebb, míg a tenger hőmérséklete csak a harmadik legmagasabb volt az eddig mért rekordok szerint. A globális történeti klimatológiai hálózat (GHCN) szerint a tavalyi év volt az eddig mért legcsapadékosabb.

Forrás: greenfo/mti




"Azokat az embereket kedvelem, akik többet tesznek a világhoz, mint amennyit elvesznek belőle"


/Wessely Gábor: Rozsdaszínű álomvilág/




SZEKSZÁRD IDŐJÁRÁSA
A múltban és most

ÚJ SOROZAT





Gazdálkodj Ökosan




kezdőlap