Az emberiséget egy éve sújtó koronavírus pandémiából mi Magyarországon valószínűleg ez év nyárára-őszére kilábalunk, de a globális éghajlatváltozásba egészen biztosan továbbra is befelé megyünk. Ha bárkinek ezzel kapcsolatosan még kétségei lennének, a kétségek eloszlatására kiváló lehetőséget kínált az Áder János Köztársasági elnök fővédnöksége és Palkovics László Innovációs és Technológiai Minisztérium Minisztere védnökségével 2021. április 12 – 15 között, a Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett négynapos Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia.
 
A konferencia az alábbi 11 szekcióban, közel 300 előadás, majd szekciónként kerekasztal megbeszélések keretében, a hazai tudományos élet és az éghajlatváltozásban érintett szakterületek jeles képviselőinek részvételével tárgyalta meg az éghajlatváltozás ügyét. A jelenlegi helyzetet, a leginkább valószínű jövőbeli történéseket és a legsúlyosabb következmények csökkentésének lehetőségeit.
 
Az egyes szekciók: 1. Bevezető, etikai keretek 2. Megfigyelt éghajlati változások Magyarországon 3. Éghajlati kényszerek, 4. Kibocsátási tendenciák, forgatókönyvek, integrált es rendszerszintű válaszok 5. Kibocsátás mérséklési lehetőségek az energiaszektorban es a termelő ágazattokban (ipar, mező- es erdőgazdaság) 6. Mérséklési lehetőségek a felhasználói és szolgáltató ágazatokban (épületek, közlekedés, hulladékgazdálkodás) 7. Alkalmazkodási kihívások és lehetőségek ágazatok szerint és ágazatok között 8. Alkalmazkodási kihívások és lehetőségek térségek szerint 9. Éghajlatváltozás és biztonság 10. Gazdasági es jogi vonatkozások, nemcselekvés költségei, finanszírozás 11. Válaszok egyéni, közösségi és lokális szinteken, oktatás és szemléletformálás.
 
A konferenciát szervező HUPCC Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testületről az alábbi címen található információ: https://hupcc.hu 
 
A konferencia előadásai „a későn érkezők” számára is elérhetők az alábbi címen: https://hupcc.hu/konferencia/eloadasok/
A Zöldtárs Alapítvány a 11. szekció (Válaszok egyéni, közösségi és lokális szinteken, oktatás és szemléletformálás) kerekasztal beszélgetésében vett részt. Sokan tehetetlennek érezzük magunkat a klímaváltozás hallatán, egyre többen klímaszorongásba, depresszióba menekülnek. Pedig rendkívül sok egyszerű eszköz áll a rendelkezésünkre, hogy az üres aggódást léleknyugtató cselekvésbe fordítsuk, pl. Magyarországon minden három felnőttből kettő túlsúlyos, amire már nagyszüleink is tudtak jó megoldást: 
- reggelizz úgy, mint egy király,
- ebédelj úgy, mit egy polgár,
- vacsorázz úgy, mint egy koldus (és este 6 óra előtt),
- továbbá hetente egy-két napra tedd le az autót és gyalogolj rendszeresen.
- a pénteki böjttel tovább javítható a teljesítmény.
 
Ha kevesebb élelmiszert vásárolunk (lehetőleg a messziről ideszállítottakat hagyjuk el előszőr) és fogyasztunk, az már hatalmas lépés az ökológiai lábnyomunk csökkentésében, a gépjármű időszakos elhagyása pedig a leginkább káros üvegházhatású gáz, a széndioxid kibocsátásunkat csökkenti. A fenti erőfeszítések egészségünkre gyakorolt hatása pedig felbecsülhetetlen. Végezetül a szekció sok kiváló előadásai közül itt most Fajszi György pszichológus „Fenntartható jóllét” előadására utalunk: „Modern koponyánkban kőkori elme lakozik. Ez megtölthető szinte bármilyen kultúrával, pl. fogyasztói kultúra helyett a fenntarthatóval is.”