"Mi vagyunk a Föld pestise. A következő ötven évben megkapjuk érte a büntetésünket. Nemcsak a klímaváltozásról van szó, ez pusztán terület kérdése. Elég hely kell ahhoz, hogy élelmet termeljünk ennek az iszonyú nagy hordának. Vagy mi korlátozzuk a populációnövekedésünket, vagy a természet teszi meg ezt helyettünk, és a természet már most is teszi a dolgát" - mondta a Radio Times-nak David Attenborough.

Sir David, aki az Optimum Population Trust (Optimális Populáció Alapítvány) védnöke, már korábban is beszélt "az emberi egyedszám ijesztő robbanásáról". Véleménye szerint szükséges lenne anyagilag támogatni a szexuális nevelést és más önkéntes népességkorlátozó módszereket a fejlődő országokban.

"Állandóan programokat indítunk az etiópiai éhezéssel kapcsolatban, más nem történik. Egyszerűen túl sok ember él ott. Nem tudják fenntartani magukat - és ennek kimondása nem embertelenség. Ez a helyzet. Amíg az emberiségnek nem sikerül kikeverednie ebből, és nem kap összehangolt képet a bolygóról, addig egyre rosszabbá és rosszabbá válik a helyzet."

Mindenki saját bőrén tapasztalhatta, hogy a hőmérséklet egész nyáron tartósan magas volt. A május eleji hőség után még három hőhullám következett. A szakemberek hőhullámnak nevezik azt az időszakot, amikor a hőmérséklet napközben nem csökken 27 Celsius-fok alá, ekkor rendelik el a harmadfokú hőségriadót is. A budapesti mérések alapján összesítve több, mint három hétig (27 nap) kellett kibírnunk ilyen magas hőmérsékletet – beszédes, hogy a korábbi rekord 11 ilyen nap volt.

Szintén nagyon sok trópusi éjszakát kellett kibírnunk: ilyenkor a napi minimumhőmérséklet is 20 Celsius-fok feletti. Az ilyen napok száma a nyolcvanas évektől ugrott meg. A hőmérsékletek havi lebontásban is elképesztők: 112 mért adatból idén volt a 101-ik leghidegebb február, az ötödik legmelegebb június, a második legmelegebb július és a negyedik legmelegebb augusztus. A nyár legmelegebb napja 40,4 Celsius-fokos volt, az adatot pedig Baján regisztrálták, augusztus 24-én.

Nem véletlenül éreztük sokan úgy, mintha idén ideköltözött volna Afrika: 2012-ben összesen 73 nyári nap (25 Celsius-fok feletti maximum) volt, míg korábban átlagosan 55. Úgynevezett hőségnapból (30 Celsius-fok felett) 42 volt, míg korábban 18, a legdurvább pedig, hogy idén 12 forró napot (35 fok feletti maximummal) regisztráltak, míg korábban átlagosan csupán egyet-kettőt.

Egy csepp eső sem esett

Országosan jóval kevesebb csapadék hullott a megszokottnál, március rendkívül száraz volt, a helyzetet pedig súlyosbította, hogy idén az augusztusi csapadék is elmaradt. A Vizafogónál elhelyezett mérőműszer egész nyáron 0 milliméter csapadékot regisztrált, azaz a területen egy csepp eső sem esett.

A Napból érkező elektromágneses sugárzás mennyiségének pontos ismerete a földi atmoszféra működésének vizsgálata szempontjából alapvető fontosságú. A légköri energetikában a látható és az infravörös tartománynak van kiemelt szerepe, ugyanakkor a jóval kisebb mennyiségben beérkező UV (Ultraviolet Radiation) tartomány (a 200–400 nanométeres) a bioszférára gyakorolt hatása miatt kulcsfontosságú.  Az UV-sugaraknak rengeteg élettani hatásuk van, bőrrákot, a bőr idő előtti öregedését, szürkehályogot, szemrákot, hóvakságot okozhatnak, valamint gyengítik az immunrendszert.

Tóth Zoltán, az OMSZ Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztályának munkatársa ismertette az idei adatokat. Mérik a Földet érő, úgynevezett globálsugárzást, amely a látható fény plusz az infravörös tartomány, valamint a 1995 óta UV-sugárzást is. A légkörben legnagyobb mennyiségben tapasztalt látható tartomány, illetőleg a káros UV-sugárzás tekintetében 2012 nyara, sőt az év eddig eltelt része is, a beérkező sugárzást figyelembe véve több szempontból rekordot döntött. Extrémnek az számít, ha legalább egy mérőhelyen (országosan 30 ilyen van) magasabbat mérnek a 7,1-es értéknél. 2012-ben 43 ilyen nap volt. (A lenti táblázat az UV-sugárzás tartományait mutatja.)

Idén nyáron mért legmagasabb UV-érték 8,9 volt, ezt Kékestetőn mérték, ugyanott, ahol az abszolút rekordot, 9,4-et még a kilencvenes években. Hasonlóan kiugró értéket még 2007-ben mértek. Összességében pedig, ugyanúgy, ahogy a hőmérséklet esetében, az UV-sugárzásnál is növekedés figyelhető meg.

Minden élő szervezetet befolyásol

Érdekes jelenség, hogy az UV sugárzás az  utóbbi másfél évtizedben a növekvő ózontartalom mellett is növekedést mutat, nemcsak hazánkban, hanem világszerte. Ez azért furcsa, az ózonréteg elnyeli a biológiailag aktív UV-sugárzás nagy részét is, emiatt a sugárzásnak csökkennie kellene. Valószínűleg azért nem történik ez, mert egyre több a derült nap, ráadásul a kicsit felhős napok is többszörözik az UV sugárzást.

A megnövekedett sugárzás káros az emberi szervezetre: egyre több a beteg a szemészeteken (UV-A), a bőrgyógyászatokon és az onkológiákon (UV-B). Ráadásul a növekedés a teljes élővilágra hat: például befolyásolja a kukoricák ivarérettségét, ezáltal csökkenti a termést, de hat a rovarrepülésekre is.

Megsülünk és elázunk

Magyarországon VAHAVA együttműködés keretében 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia és az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megalkotta a 2008-tól 2025-ig szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). Ennek egyik alapja az adatgyűjtés, modellezés.

A témával foglalkozó Szabó Péter szerint az OMSZ-nél két különböző elméleti modellel dolgoznak, az Aladinnal és a Remóval. Azért kellett saját rendszereket kidolgozni, mert a globális modellek túl nagy léptékűek, egy világméretű klímamodellben Magyarország területe mindössze négy rácspont, amely túl kicsi ahhoz, hogy valós adatokkal szolgáljon hazánkra nézve.

A jelenlegi konferencia több részt vevője is jelen volt a riói klímacsúcson, ahonnan általános csalódottsággal tértek haza: megtapasztalhatták, hogy a tudományos tények önmagukban nem elegendőek a változáshoz, a politikusok önmaguktól nem fognak lépni. Antal szerint az emberek tájékoztatása még mindig nem túl hatékony, a kormányok pedig tehetetlenek. A megoldás a helyi szintű lépésekben lehet. Ennek némileg ellentmond, hogy az ózonproblémát például elég magas szinten, egy ENSZ-egyezménnyel sikerült rendezni.

Forrás: index

Ezt "az elmúlt napokban a sajtóban megjelent különböző, az alkalmazkodás tárgykörét érintő véleményekre" reagálva közölte az NFM. A minisztérium hangsúlyozza: a klímaváltozás kihívásaival kapcsolatos megelőző intézkedések és alkalmazkodási válaszlépések szükségességét szem előtt tartva továbbra is cél a tagállami tervek és intézkedések összehangolása, illetve az alkalmazkodási intézkedések hazai stratégiai megalapozása.

Az idén áprilisban két nagy múltú kutatóintézet egyesítésével megalakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben döntés született a Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) felállításáról - emlékeztet a tárca. A központ egyik fő feladata a klímaváltozáshoz alkalmazkodás hazai stratégiai intézkedéseit, eszközrendszerét meghatározó Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia szakmai, informatikai megalapozása.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a NAK delegáltjainak aktív szakértői részvétele biztosítja a magyar érdekek képviseletét a nemzetközi adaptációs munkacsoportokban. A kapcsolódó európai tapasztalatok, jó gyakorlatok feltérképezése és átültetése érdekében a NAK a minisztérium támogatásával együttműködést kezdeményezett több haladó alkalmazkodási szakpolitikát folytató tagállammal, így például Nagy-Britanniával - fejti ki a tárca. A folyamat részeként kölcsönös szakértői találkozók lesznek az idei év második felében. A klímaváltozás hatásainak mérséklését segítő szakpolitikai intézkedések keretében zajlik a 2050-ig tartó ágazati kibocsátás-csökkentési pályákat felvázoló Hazai Dekarbonizációs Útiterv megalkotása is. A szaktárca a NAK közreműködésével 2012-ben és 2013 első félévében széleskörű szakmai egyeztetéseket folytat majd az érintett szakmai szervezetekkel, ágazati képviselőkkel.

A Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság ezenkívül tavasszal elindította a http://klima.kormany.hu// tematikus weboldalt, amely tájékoztatást nyújt a klímapolitika tárgykörébe tartozó szakmai eseményekről, a hazai és nemzetközi feladatokról - olvasható a közleményben.
Magyarország támogatja az összehangolt fellépést az Európa 2020 stratégia klímapolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A ciprusi soros elnökség programjában kiemelt szerep jut az Európai Alkalmazkodási Stratégia 2013-tól kezdődő végrehajtási időszakára történő együttes felkészülésnek. A szaktárca ennek megfelelően egyetért azzal, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése a hatékony fellépés érdekében kiemelt figyelmet érdemel - zárja a közleményt az NFM.

Minden eddiginél szorosabb kapcsolatot mutattak ki kutatók a klímaváltozás és az egyre súlyosabbá váló özönvízszerű esőzések és szélsőséges havazások között.

• Amennyiben Ön egyéni vállalkozó, úgy adóbevallását legkésőbb 2013. február 25-éig kell elkészítenie és benyújtania az Adóhivatalnak.

• Amennyiben önadózó magánszemély, úgy ennek a kötelezettségének legkésőbb 2013. május 21-éig kell eleget tennie.